A kínai kémek réme: Kiűzés a szilícium-völgyi AI szakmából
November egy hűvös estéjén Berkeley-ben, Kaliforniában Sarah, a 27 éves fiatal nő, úgy döntött, hogy meglátogat egy népszerű buli az AI konferencia után, amelyet ‘The Curve’-nek hívtak. Másfél évvel korábban Sarah elhagyta jövedelmező kereskedelmi állását Londonban, hogy munkát találjon az AI biztonság területén, amelyet a világ legfontosabb problémájának tart. Elsődleges célja az volt, hogy kapcsolatba lépjen másokkal, akik hasonlóan gondolkodnak. Arra azonban nem számított, hogy az est végén egy kínai kémként fogják megbélyegezni.
Politikai feszültségek és félreértések
A bulin a résztvevők között a legfrissebb The Economist cikk volt a nap témája, amely provokatív címmel jelent meg: ‘Xi Jinping egy AI doomert képvisel?’. Sarah, aki Kínában, Sanghajtól néhány órányira született, a cikk tartalmáról beszélgetett az AI kutatókkal és politikai elemzőkkel. Egy beszélgetés azonban a tervezett iránytól eltérő fordulatot vett.
‘Szóbeszéd van a szilícium-völgyi kémkedésről,’ emlékezett vissza Sarah egy személy megjegyzésére, aki a fiatal, férfi szoftverfejlesztőkről értekezett. Eközben a férfi ránézett Sarah-ra. Zavarodottan elnézést kért a beszélgetéstől. ‘Kínai állampolgár vagyok, de nem vagyok kém,’ mondta egy másik résztvevőnek.
Samuel Hammond, az American Innovation Foundation közgazdásza, aki az AI politikai tanácsadója is, meghallotta ezt a megjegyzést, és közzétette a Twitter nevű közösségi médiában, ami hatalmas népszerűségnek örvendett. A posztban Hammond azt írta: ‘Egy AI eseményen voltam San Franciscóban, amikor egy fiatal nő odajött hozzám, és ezt az mondta: ‘Kínai állampolgár vagyok, de nem vagyok kém vagy ilyesmi.”
A kidobott lehetőségek és az új kémparanoia
Az információk gyorsan elterjedtek, hozzájárulva egy új kémparanoia kialakulásához a tech világában. Sarah mondta: ‘Mindenki tud róla.’ Az AI rendszerek fejlesztéséért folytatott verseny, különösen Kína versenytársakkal szembeni felfokozódása, csak tovább fokozta a hangulatot. Amint elmondta, ‘sokkal nehezebb lett a szakmai kapcsolatok építése.’
A kínai kémkedéssel kapcsolatos aggodalmak már a 2010-es évek óta fokozódtak, különösen az amerikai kormány Kínával szembeni cyberattakokra adott válasza kapcsán. A Trump-adminisztráció alatt elindított ‘China Initiative’ keretében több száz akademikus vizsgálat indult, ám a tényleges kémkedés esetei meglehetősen ritkák voltak.
Tehetségkiáramlás és a jövő
A Biden-kormány az előző adminisztráció versenyszellemű megközelítését folytatta, amikor a 2022-es CHIPS törvény keretében megszigorította a kínai beruházásokat és együttműködéseket. A feszültségek következményeként a szilícium-völgyi kínai közösségben sokan átértékelik, hogy megéri-e az amerikai álomért küzdeni. Az amerikai tech szektor most kritikus tehetséghiánnyal küzd, miközben a legmagasabb szintű kutatók egyre inkább Kínában találják meg a helyüket.
Sarah tapasztalatai az amerikai lakosság iránti bizalmatlanságról és az elvárásokról nagyon sokkolóak, és a szakmai életét drámaian megnehezítik. A helyzet átülteti a politikai ellentéteket a hétköznapi interakciókba, komoly következményeket vonva maga után a szakmai együttműködésekre és a lehetőségekre. Mint mondta: ‘Úgy érzem, van egy tehetség, amit senki sem akar.’
