Munkácsy Mihály-díj a magyar képzőművészet elismert díja. Egy új botrány kelt most felfordulást. A háttérben egy festő áll és egy díjat adó bizottság.
A botrány akkor kezdődött, mikor a bizottság nem hozott olyan döntést, amely oldotta volna a feszültséget. A festő többször mondott szokatlan szavakat. Ő úgy érezte, hogy a művészetét nem értékelik meg. A bizottság tagjai hallották ezeket a szavakat. Ők aggódtak a hagyományos értékek megőrzéséért.
A bizottság döntései megerősítették a régi szabályokat. A tagok mind ragaszkodtak ahhoz, amit mindig is fontosnak tartottak. A közönség ugyanakkor más formákat is látni akart. Ez a különbség heves szóváltáshoz vezetett.
A megoldás céljából a bizottság nyilvános megbeszéléseket szervezett. Az emberek egyenként szóhoz jutottak. A cél az volt, hogy a félreértéseket közelebb hozó párbeszéd tisztázza. Az együtt gondolkodás segítettek a jövő tervezésében.
Az események tükrözik a mai művészeti élet változását. A "giccs" nem csak az esztétikáról beszél. A szó sok kulturális értéket kapcsol össze. Ez a feszültség mutatkozik a régi és az új oldalán.
A Munkácsy-díj körüli vita nem csak egy festő és a díj odaítélői között zajlik. Sok nézőpont összeütközik. A szóváltás során a művészet új határait próbálják meghatározni. A folyamat még csak most kezdődik.
