A brit bulvár sajtó hatása a Brexit népszavazásra

Két kutató, Kathryn Simpson és Nick Startin, legújabb tanulmányukban a Brexit népszavazási kampány utolsó szakaszának brit bulvárnapilapok címlapjait elemzik.

Hét évvel az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról szóló népszavazás után a Brexit szavazásának okait kutató tudományos munkák száma folyamatosan növekszik. Néhány szerző a brit és az EU közötti történelmi kapcsolatok hatásaira helyezte a hangsúlyt, míg mások az EU reformagendájának elutasítását emelték ki. Mások a kampányra mint a szavazás eredményét magyarázó tényezőre fókuszáltak. A kutatások azt is vizsgálták, hogy a brit média milyen szerepet játszott a történelem során. De mennyire befolyásolta a bulvár sajtó a közvéleményt a népszavazás során, és ez hogyan hatott az eredményre?

A bulvár sajtó hatása

A Britanniában elterjedt ‘kemény’ euroszkepticizmus, amely a bulvár sajtóból fakad, régóta jelen van. A Maastricht-i korszak óta a bulvárlapok, mint például a The Sun, a Daily Mail és a Daily Express, híresen negatívan ábrázolják az EU-t, és a nemzeti érdekek ellenfeleként mutatják be azt. Olyan ikonikus címoldalak, mint a The Sun ‘Up Yours Delors’ felirata, a brit euroszkeptikusok számára referenciapontokká váltak. A brit bulvár sajtó tulajdonképpen azt a mechanizmust képviseli, amely összekapcsolja a brit euroszkeptikus hagyományt a 2016-os népszavazási kampánnyal.

A közelmúltban készült tanulmányunkban érvelünk amellett, hogy a bulvár sajtó ‘agendabeállító’ szerepe, valamint az EU-val kapcsolatos tudás hiánya miatt némely szavazó érzékenyebbé vált a bulvár sajtó üzeneteire a kampány utolsó szakaszában.

A kutatás megközelítése

Az EU népszavazási kampány végső szakaszát elemezve a brit bulvárnapilapok címlapjaira összpontosítunk. Öt bulvárlapot vizsgáltunk – The Sun, Daily Mail, Daily Mirror, Daily Express és Daily Star – 25 kiadás keretein belül, a népszavazás előtti fontos időszakban. Ezt az időszakot választottuk, mivel ez volt a kampány kritikus szakasza, és egybeesett azzal a hivatalos ‘purdah’ időszakkal, amely megtiltotta az információk közzétételét a népszavazás előtt négy héttel.

A kutatásunk arra a következtetésre jutott, hogy a kampány során a bevándorlásról szóló cikkek számának jelentős növekedése tapasztalható volt, különösen a népszavazás előtti utolsó hónapban. A brit bulvár sajtó fokozatosan a bevándorlás témájára helyezte a hangsúlyt, amely formálta euroszkeptikus narratíváját a kampány végső szakaszában.

Támogatás a Brexit mögött

Elemzésünk során megállapítottuk, hogy a Brexit-párti lapok – a The Sun, a Daily Mail és a Daily Express – együttes olvasottsága közel négy millió, ami négyszerese a maradást támogató Daily Mirror 809,147-es olvasottságának. A bulvárlapok címlapjainak vizsgálata rámutat a Brexit keretezésének egyoldalúságára is. Az utolsó 25 nap során a Brexit-párti három bulvárlap a címlapját sokkal gyakrabban szentelte a Brexit témának, mint a maradásra voksoló Daily Mirror vagy a semleges álláspontot képviselő Daily Star.

A három Brexit-párti bulvár – a Daily Express és a Daily Mail – több mint háromnegyed részben foglalkozott a referendum témájával a népszavazás előtti 25 kiadásában. Az összesen 48 Brexit-párti címlap összehasonlítása a hét maradáspárti vagy semleges címlappal a bulvár sajtó elfogultságát világosan tükrözi.

Bevándorlás mint középpont

A három Brexit-párti bulvár címlapanalízise nemcsak a ‘bombardálás’ megközelítésének hangsúlyozását mutatja, hanem a bevándorlásra való közös fókuszt is. A három bulvár 75 címlapjából 48 a népszavazáshoz kapcsolódott, ebből 27 közvetlenül (vagy közvetve) a bevándorlással foglalkozott. Ezzel szemben a maradást támogató Daily Mirror csak a kampány utolsó három napjában kezdte el hangsúlyozni EU-tagságának támogatását.

Az IPSOS Mori Issues index felmérése, amely a népszavazás napján készült, megerősítette, hogy ‘a bevándorlással kapcsolatos aggályok 10 százalékponttal (48%-ra) nőttek a májusi indexhez képest, amikor 38%-on álltak’. A bevándorlással kapcsolatos aggályok különösen magasak voltak a konzervatív szavazók (61%) és a 65 év felettiek (60%) körében, akik mind a brit bulvár sajtó magját képezik.

Következtetések

Bár elismerjük, hogy vannak korlátai a következtetéseinknek, tekintettel a sajtó és a közvélemény összefüggéseivel kapcsolatos hosszan tartó vitákra, a kutatásunk megerősíti annak hatását, hogy mennyire befolyásolta az agendabeállító és anti-bevándorló ‘bombázás’ megközelítés a bulvár olvasókat. Ez a polarizált keretezés egy olyan népszavazáson, ahol a választók egyharmada a kampány utolsó szakaszában döntötte el, hogy hogyan szavaz, kétségtelenül hatással volt a végeredményre.

Szerzők: Dr. Kathryn Simpson, a Keele Egyetem Politikai és Gazdasági Tanulmányok szakon dolgozó docens, és Dr. Nick Startin, a római John Cabot Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok szakon dolgozó docens.

Ez a cikk a Journal of Common Market Studies publikációjára épít, amely a ‘Tabloid Tales: how the British Press Shaped the Brexit Vote’ címmel jelent meg.