Mentális egészség Magyarországon: A magyarok fele nem érzi jól magát
A STADA legfrissebb, 2024-es Egészségügyi Jelentése alapján a magyarok fele, azaz 50% nem tartja jónak, vagy nagyon jónak a mentális egészségét. Ezt a megdöbbentő adatot a lelki egészség világnapja alkalmából hozták nyilvánosságra, arra figyelmeztetve, hogy a magyar társadalom egyre inkább küzd a lelki jólét megőrzéséért.
Korosztályi különbségek
A jelentés rávilágít, hogy a legjobb mentális állapotban a 35 és 44 év közötti emberek érzik magukat. Az ő körükben 54%-uk értékeli jónak a saját lelki egészségét, ezt követik a 45 és 54 év közöttiek 53%-kal. Összességében a fiatalabb generációk, különösen a 18-34 évesek, és az idősebb korosztályok körében is érzékelhető, hogy a mentális egészség megítélése nem tükrözi a pozitív fejlődést, hiszen a 55 év felettiek körében, bár sokan jónak tartják magukat, a középkorúak aránya viszonylag alacsonyabb.
Mozgás és tevékenységek
Az adatok szerint míg az európaiak 50%-a mozog a mentális egészség megőrzése érdekében, Magyarországon ez a szám csupán 43% a férfiaknál és 33% a nőknél. A magyarok között népszerűbbek a mentális egészséget támogató tevékenységek, mint a keresztrejtvényfejtés és a sudoku, és a meditáció is egyre elterjedtebb köztük. Tízből hét magyar úgy véli, hogy havi egy szabadnap hozzáadása segítene javítani a mentális jólétét.
Az egészségi állapot és az öngondoskodás
A STADA Egészségügyi Jelentése immár 10 éve vizsgálja, hogyan gondolkodnak az emberek a saját egészségükről. A vizsgálat során a résztvevők kifejezték, hogy a legfontosabb lépések között tartják számon az egészséges táplálkozást, a cukor- és zsírfogyasztás csökkentését. A magyarok 68%-a hangsúlyozza, hogy egy havi szabadnappal jobban éreznék magukat.
Nemi különbségek és szociális kapcsolatok
A felmérésben megfigyelhető, hogy a férfiak (69%) messze pozitívabban értékelik a mentális egészségüket, mint a nők (61%). Magyarországon ezzel szemben nincsenek jelentős nemi eltérések; a nők gyakrabban vesznek részt a lelki jólétet célzó tevékenységekben. A rendszeres baráti találkozók magyarok számára nem annyira lényegesek, mint az európai átlaga, hiszen a magyar válaszadók csupán 25%-a tartja fontosnak ezeket a találkozókat.
Mit tehet a társadalom?
A STADA Egészségügyi Jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy a mentális jóllét javításához a politikai, média és gyógyszeripari szereplők együttműködése szükséges. A felmérés azt is kimutatta, hogy a magyarok hajlandóak lennének befektetni az egészségük megőrzésébe, ha lenne támogatás a foglalkoztatók és az egészségbiztosítók részéről, például a munkahelyi juttatások révén.
Az európai adatok és a magyar tapasztalatok egyaránt rávilágítanak arra, hogy a társadalomnak szüksége van innovatív és célzott intézkedésekre a mentális egészség védelme érdekében. Az állampolgárok tudatában vannak annak, hogy a saját kezükbe kell venniük az egészségük megőrzését, de a külső támogatások és intézkedések elengedhetetlenek a tartós javulás érdekében.
