A migráció 21. században terjedt el. Az évtizedek vitát indítottak körülötte. Európa országaik mindegyike más szabályokat ír meg. A múlt eseményei nehezítik a jövő feladatait. 2015 óta több tagország, így Magyarország, Svédország, Németország és Románia is szembesül nagy kihívásokkal.
A magyar kormány kezdetektől nem fogadta el Brüsszel javaslatát. A kormány szerint a kötelező telepítés csoportok kialakulásához vezet. A megoldás itt nem a mennek szétosztása. A hangsúly a bűncselekmények megelőzésén és az illegális határon átlépők megállításán van.
Svédországban a helyzet erősödik. A bűnözés kapcsolódik a migrációhoz, a rendőrség pedig elveszíti az irányítást. Statikus adatok mutatnak fiatal bűnelkövető csoportokat, köztük egyre több 18 év alatti tagot. Ez aggodalmat vált ki a biztonság és a közösségi részvétel körül.
Németországban a politikai vita egyre erősebb. A késes támadások figyelmeztetnek arra, hogy a migrációs kérdések nem csak politikai viták, de a lakosságban is félelmet keltenek. A vezetők, például Friedrich Merz az AfD oldalán, határegységük megerősítését tűzték ki célul. Itt a fókusz a határvédelem és a bűnözők mozgásának korlátozása.
Románia erősíti a határőrizetet. Az állam több intézkedést vezet be a határsav mentén. Az Európai Unió tagjai együtt dolgoznak a küszöbön jelentkező fenyegetések ellen.
A migráció jelenképe sok társadalmi feszültséget mutat. A döntéshozók előtt sok feladat áll: a közrend biztosítása, a társadalmi beilleszkedés és a jogi szabályok fenntartása. Az országok együttműködése kínálhat megoldást. Mindenkire hat a migráció, és a kérdés kezelése közös felelősség.
