A lengyel elnök jelezte nyilatkozatában: Ukrajna NATO-tagsága sürgetett kérdés. A konfliktus és az orosz lépések mutatják: a tagság növelné a biztonságot. Ukrajna, mint tagjelölt, biztosítaná a saját védelmét, és stabilizálná a régiót.
A NATO főtitkárának szavai rövidek: a háború több mint három éve tart. A megoldáshoz új gondolatok kellenek. Szakértők beszélnek a közelgő találkozóról; Trump és Putyin beszélgetése esetleg megoldást hoz.
Marco Rubio, Trump külügyminiszter-jelöltje hangzott el, hogy Ukrajna nem hozza vissza minden területét. Az árengedmények szükségesek a békéért. Egyre többen osztják ezt a gondolatot, mert a háború súlyosabbá teheti a helyzetet.
Lengyel szakemberek emlékeztetnek: a múlt tapasztalatai hívnak óvatosan. Az orosz erők rémülete mély marad a társadalomban. A segítség Lengyel úttörő, ha a NATO-tagság kérdéséről van szó.
Nem minden szövetségértő ért egyet. A német kormány nem feltétlen, hogy elfogadja a ukrán tagságot, mert ezzel növekedhet a feszültség. Az amerikai döntések is kavarodnak, mert a konfliktusra másképp tekintenek.
Amerikai elnökválasztás közelít, s a diplomácia mozgásai érintik a helyzetet. Az USA és Oroszország között titkos beszélgetések zajlanak. Ezek célja: csökkenteni a feszültséget.
Az ukrán társadalom is változtat: a közvélemény egyre több engedményt hajlandó elfogadni a békéért. A béketárgyalások lassan haladnak, mert mindkét fél érdekeit be kell vonni. Az ukrán vezetés tisztában áll: a nyugati támogatás ellenére a területek visszaszerzése nehéz feladat.
A helyzet bonyolult. A jövő eseményei szoros figyelmet igényelnek, mert a geopolitika hosszú távon formálja a térség biztonságát és politikai klímáját.
