Donald Trump: Visszatérés a Fehér Házba és a Kínával folytatott kereskedelmi háború jövője
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, ha ismét befoglalja a Fehér Házat, egy Kína-ellenes szakértőkből álló csapattal érkezik, akik szigorú vámok és exporttilalmak bevezetését ígérik a Pekingből érkező technológiai kihívások megakadályozására. Ez a megközelítés nem új, hiszen Kína már 2017 óta szembesül ilyen kereskedelmi nyomással Trump első elnöksége óta, és ez a Biden-adminisztráció alatt is folytatódott.
Trump vámtervei
A mostani javaslatok mértéke, miszerint Trump akár 60%-os vámtételeket is emleget a kínai áruk esetében, több kommentátor szerint lehetőséget kínál arra, hogy Pekinget védekezésre kényszerítse, és tartósan megváltoztassa az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálás körüli erőviszonyokat. E nézet mögött az a meggyőződés áll, hogy Kína elavult, állami támogatású, export orientált gyártási modellje rendkívül sebezhető a amerikai vámokkal szemben.
Kína technológiai előretörése
Ám, mint számos elemző rámutatott, Kína technológiai ipara az utóbbi években látványosan megerősödött, mióta Trump 2017-ben megkezdte a ‘kereskedelmi háborút’. Az egykori iparosodott kép alakulása figyelemre méltó: harminc évvel ezelőtt Kína internet-hozzáféréssel sem rendelkezett, és az akkor legjobb technológiai cége még nem volt képes versenyképes számítógépet előállítani. Ma Kína világszerte a legfejlettebb technológiai ágazatok élvonalában áll.
2024-es jelentésében az Information Technology and Innovation Foundation azt találta, hogy Kína öt magas technológiai szektorban – köztük a robotikában, nukleáris energiában és mesterséges intelligenciában – vezető szerepet játszik, míg a Bloomberg elemzése szerint 12-ből 13 technológia-intenzív iparágban szintén globálisan versenyképes.
A kínai technológiai fejlődés titkai
A kínai technológiai ipar gyors felemelkedéséért sokan a hosszú távú állami tervezést teszik felelőssé. Azonban az állami támogatás mellett a kínai cégek kreatív alkalmazkodása és innovációs képessége, amely lehetővé tette számukra a globális piacon való robbanásszerű növekedést, sokkal döntőbb szerepet játszott. Az alábbi öt kulcselem, amelyet D.R.E.A.M.-nek nevezek, kiemeli a kínai technológiai dinamizmus motorjait:
- D – Dialógus a állam és a piac között: Kína állami hatalma mellett a magánszektor szintén jelentős szerepet játszik, és a 2022-es adatok szerint a nem állami tulajdonú vállalatok a kutatás-fejlesztési kiadások 95%-át, míg a városi alkalmazottak 88%-át képviselik.
- R – Belső kutatás és fejlesztés (K+F): Kína az elmúlt 20 évben jelentős összegeket fektetett a hazai kutatás növelésébe, együttműködésre lépve a globális tudományos közösséggel.
- E – Ipari ökoszisztéma: Kína hatalmas gyártási kapacitása gyors technológiai fejlesztéseket tesz lehetővé, amelyeket a piaci visszajelzések alapján folyamatosan javítanak.
- A – Akumulatív változások: A kínai vállalatok ahelyett, hogy forradalmi újításokra összpontosítanának, inkább fokozatos fejlődést céloznak, amelyik mérnöki meglátásaikat és a beszállítói láncok által nyújtott lehetőségeket kiaknázza.
- M – Középosztály: A kínai cégek a középosztálybeli fogyasztókat célozzák, kihangsúlyozva az elérhetőséget és a funkcionalitást, ezzel elkerülve a közvetlen versenyt a nyugati óriásokkal.
Vámok – ellenséges eszközök?
A jövőbeli Trump adminisztráció számára azonban a vámok nem fognak eltüntetni egyetlen D.R.E.A.M. elemet sem. Sőt, ellenkező hatást is kiválthatnak, felgyorsítva Kína önellátó törekvéseit és megerősítve a globális középosztálybeli piacon való jelenlétüket. Az amerikai döntéshozók hajlamosak zero-sum játékként tekinteni a technológiai versenyre, holott a technológiai fejlődés komplex folyamat, ahol az országok és cégek kollaborálnak és építkeznek egymás munkájára.
Végső soron Amerika technológiai ereje nem abban fog megnyilvánulni, hogy mennyire tudja visszatartani Kínát, hanem abban, mennyire képes a saját cégei az emberiség legnagyobb kihívásait hatékonyan kezelni.
