Új technológiák erősítik a elnyomást Törökországban
Ankara, AFP – Törökországban az utcai megmozdulások nőnek. A hatóságok olyan eszközöket alkalmaznak, amelyek közel hozzák egymáshoz a lényegi szavakat. Az internetet lekapcsolják és egy arcfelismerő rendszer az emberek arcát kérdezi. A tüntetők alkalmazkodnak az új szabályhoz.
A tüntetés április 19-én kezdődött. Isztambul polgármesterét fogták el. A vádat a korrupció ellen hozták fel. Ez után mintegy 2000 embert tartóztattak le. Sokan otthonukban éltek az előre megtervezett rajtaütések miatt. A letartóztatottak között 13 újságíró szerepel. Ilyen például az AFP fényképésze, Yasin Akgul, akit „illegális megmozdulásokban vett rész” miatt vádolnak.
Orhan Sener, a digitális eszközök szakértője, azt mondja, hogy az új módszerek mások a 2013-as eseményeknél. Akkor egy kis tüntetés a Gezi Park ellen országos felháborodást hozott. A tüntetők a közösségi médiumon léptek fel, és a rendőrség nem azonosította őket. Ma, ha valaki részt vesz egy tüntetésen, a kamera azonnal felismeri az arcát. A rendszer az online profilt kösse össze az arcképpel.
Az arcfelismerés miatt sokan maszkot, sapkát vagy sálat hordanak. Isztambulban a rendőrök közel kerülnek a tüntetőkhöz. Megkövetelik, hogy feltárják az arcukat. Ennek célja a felvétel készítése. Sok fiatal emiatt érez szorongást.
Arif Kosar, aki az új eszközök hatásait vizsgálja, kijelenti: minden nyomásmódszer vált ellenlépést. Hamarosan az emberek más ruházatot, szemüveget vagy sminket viselnek majd. Ezekkel próbálják elkerülni az arcuk felismerését.
Recep Tayyip Erdogan török elnök az utcai tüntetéseket „utcai terror”-nak nevezi. Vádolja a résztvevőket vandalizmus okozása miatt egy mecsetben és egy temetőben. Az ellenzék ezt cáfolja.
Sener megfogalmazza, hogy a hatalom most az internetet használja. Megtalálták azt a módot, hogy az információs blokkolással érjék el céljukat. A rendszer a propagandát erősíti.
Imamoglu letartóztatása után azonnal csökkentették az internet sávszélességét Isztambulban. A közösségi oldalak 42 órán át nem voltak elérhetők. Több mint 700 fiókot zároltak le. Az érintettek között újságírók, politikusok és diákok szerepelnek. Ezek a fiókok a X platformon voltak.
Yaman Akdeniz, a szólásszabadságért küzdő egyesület vezetője, mondja, hogy a sávszélesség csökkentését nem hozta meg egy bíróság. A döntést egyoldalúan hozták meg.
Új törvényjavaslatok készülnek. A szabály előírja, hogy az üzenetküldő szolgáltatások – például a WhatsApp, a Signal és a Telegram – irodát nyissanak. A hatóság így kérheti el a felhasználók nevét.
Akdeniz kijelenti: „Egy megfigyelőállam felé tartunk.”
Az elmúlt években az internetszolgáltatók megosztották az online tevékenységekkel kapcsolatos adatokat. Ezek az információk az azonosítókról szólnak. A BTK kérte ezeket az adatokat. A Medyascope hírportál 2022-ben hozta nyilvánosságra a részleteket.
A BTK jogilag két évig őrizheti az adatokat. Ugyanakkor tíz évvel visszamenőleg is beküldték a felhalmozott adatokat az isztambuli polgármester nyomozásában.
Akdeniz szerint a begyűjtött adatokat jogtalanul őrzik. Ismeretlen célok szolgálatába állítják őket. Ez az út nyit az önkényes eljárások előtt.
Sener megjegyzi, hogy a valós, személyes aktivitás és az online részvétel már nem két külön világ. Az arcfelismerő rendszer elriasztja a tüntetőket, miközben nehezíti a közösségi médiumok által létrejövő mozgást.
