Kína új technológiai exportszabályozási javaslatai a nemzetközi normákhoz való alkalmazkodást célozzák
Egy friss bejelentés szerint Kína javaslatot tett a technológiai exporttilalmak és korlátozások jegyzékének módosítására, amely a nemzetközi gyakorlatokkal való összhangra törekszik, és ezzel a technológiai kereskedelem kezelését kívánja javítani – nyilatkozták ipari szakértők pénteken.
Módosítások a technológiai exportjegyzékben
A Kereskedelmi Minisztérium csütörtökön közzétett tájékoztatójában nyilvános véleményezést kértek a technológiák exporttilalmának vagy korlátozásának jegyzékének módosításáról. A módosítást a Kereskedelmi Minisztérium és a Tudományos és Technológiai Minisztérium indította el, és célja, hogy egy új elemet hozzáadjanak, egyet módosítsanak, valamint három elemet eltávolítsanak a jegyzékből. Ezzel a lépéssel kedvező feltételeket kívánnak teremteni a nemzetközi technológiai csere és együttműködés elősegítésére.
A módosítás részeként Kína szigorítani kívánja az exportkorlátozásokat az akkumulátor katódanyag előkészítési technológiájára, valamint fejleszteni tervezi az olyan specifikus technológiák és eljárások exportkorlátozásait is, amelyek a fém gallium és litium kinyerésére szolgálnak. Ezek az anyagok elengedhetetlenek a félvezető, az elektromos jármű és a fogyasztói elektronikai iparágak számára. A Kereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a nyilvános véleményezés február 1-ig tart.
A globális technológiai ökoszisztémába való integrálódás
Szakértők szerint a Kína exportellenőrzési rendszerének nemzetközi normákhoz való igazítása segíti az országot abban, hogy hatékonyabban integrálódjon a globális technológiai ökoszisztémába. A jegyzék módosításával Kína kedvező feltételeket kíván teremteni a technológiai csere és együttműködés támogatására más országokkal. Ding Rijia, a Pekingben található Kínai Tízmérnök és Technológiai Egyetem ipari gazdaságtan professzora hangsúlyozta, hogy a globális együttműködés az fejlett technológiák terén kölcsönös előnyöket, gazdasági növekedést és közös fejlődést eredményez.
Ding elmondta: ‘A jegyzék felülvizsgálata része annak az erőfeszítésnek, hogy egyensúlyt teremtsenek a kritikus technológiák és ásványi erőforrások védelme között, miközben ösztönzik az innovációt és a globális technológiai cserét.’
Exportkorlátozások és a hazai vállalatok
Cui Fan, a Pekingi Nemzetközi Kereskedelmi Egyetem nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó professzora is hasonló nézetet képviselt. Szerinte a Kína exportkorlátozásainak módosításával az ország jobban tudja kezelni azokat a technológiákat, amelyeknek nemzeti biztonsági vonatkozásaik lehetnek, vagy amelyek elengedhetetlenek a hazai technológiai fejlődéshez.
Cui hozzátette, hogy ezt a lépést az is indokolja, hogy a hazai vállalatok legálisan és szabályszerűen bővíthessék globális piacukat, és bár a globális vállalkozások is hozzáférhetnek ezekhez a technológiákhoz, azt kizárólag a kínai kormány exportengedélyével tehetik meg.
Külföldi példák a technológiai exportkorlátozásra
A jegyzék, amely a technológiák exportjára vonatkozó tiltásokat és korlátozásokat szabályozza, kulcsfontosságú jogi eszközként működik, meghatározva, hogy mely technológiák tartoznak a ’tiltott’ és ‘korlátozott’ kategóriákba. Számos ország, köztük az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán és Dél-Korea rendelkezik olyan hatóságokkal és konkrét politikai intézkedésekkel, amelyek szabályozzák a technológiai kereskedelmet.
Például az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának Iparok és Biztonság Hivatala (BIS) felügyeli azokat a törvényeket, szabályokat és politikákat, amelyek az áruk, szoftverek és technológiák exportjára vonatkoznak. A BIS fő célja a nemzeti biztonság előmozdítása és az Egyesült Államok stratégiai technológiai vezetésének fenntartása.
A kínai kormány 2023 végén frissített exporttilalmi jegyzéket adott ki, amely a számadatok szerint a kontroll alatt álló elemek számát 164-ről 134-re csökkentette, ahogy azt a Kereskedelmi Minisztérium nyilvánosságra hozta.
