A brit kormány most elrendeli a rendszerváltozást. A miniszterelnök kiemeli, hogy a betegségből és fogyatékosságból adódó juttatások költsége rossz. A reformok célja: évente 5 milliárdot spórolni 2030-ig. A jelenlegi jóléti költségvetés 70 milliárd, és ez nő. A helyzet így nem tűnik jó fényben.
A probléma nem egyedi. Más országok is küzdenek a növekvő jóléti kiadásokkal. A német kancellár mondja, hogy a rendszer gyenge, s ez gátolja az emberek teljes munkaidős állásba kerülését. Franciaország számol azzal, hogy 2025-re a társadalmi biztosítás költsége fele vész el.
Minden szociális alap a tagok befizetéseiből működik. Ezek az alapok kifizetnek azoknak, akik nyugdíjba vonulnak vagy nem dolgoznak. Az alapok csődbe kerülhetnek, ha a kifizetések túl nehezen fizethetők. A megoldás lehet a jogosultságok szűkítése, vagy az adók emelése.
Amerikában a társadalombiztosítás várhatóan 2033 és 2035 között megáll, ha semmit sem változtatnak. A Trump-kormány mondta, hogy a csalásra és pazarlásra figyelnek, miközben nem szándékoznak csökkenteni a juttatásokat. Ez a megközelítés sokakat megnyugtat, de nem mindenki elégedett vele.
Az Egyesült Királyság esetében a szociális biztonság nem külön alapba van zárva. Így a fenntarthatóság a közfinanszírozás állapotától függ. Az Office for Budget Responsibility szerint az államadósság a 2030-es évek végén elkezd növekedni. A jóléti kiadások, a nyilvános szolgáltatások és az adósság kamata együtt a közkiadások 60%-át teszik ki. A "csak kicsit spórolunk" meséje itt véget ér, s a helyzet sokaknak problémát okoz.
Az arányok szokatlanok. A várakozások szerint 2024-2025 körül a juttatások majdnem a közkiadások egyharmadát fogják kitenni. A kormány kénytelen ezt a területet vágni, ha spórolnia kell. Egyszerű: ha több ember dolgozik hosszabb ideig, több pénz marad azonoknak, akik nem tudnak dolgozni vagy extra jövedelemre számítanak.
Van egy keserű oldal is. Az új javaslatok arra mutatnak, hogy segítenek a beteg és fogyatékkal élőkön, ám a pénzügyminisztérium célja az is, hogy növelje a gazdaságot, miközben vágja a költségvetést. Ugyanakkor több katonai kiadás is indul, mert a cél 2027-re a GDP-t 2,6%-ra emelni. Ehhez azonban 5 milliárd megtakarítás szükséges.
A fiatalok lelki állapota romlik. A PIP iránti kereslet nőtt a fiatalok között – a kormány ezt számolja. Viszont csak egy a hatból talál munkát. Ezt sokan kritizálják.
A termelékenység nagy gond. A 16-64 évesek dolgozó aránya 74,9%, ami 2017 óta nem változik, és hasonló a többi ipari országhoz is. Ha az emberek kevesebb juttatás mellett vállalnak munkát, sokan a szegénységi csapdába kerülnek. Itt az állás vagy előrelépés nem jelent sokat.
Az új javaslatok azt ígérik, hogy az emberek dolgozhatnak anélkül, hogy juttatásaik megszűnnének, de a jelenlegi segélyek, mint a PIP, már most segítenek a rászorulóknak. A kormány célja, hogy az aktív emberek aránya nőjön, így tudják tartani a nyugdíjasok számát. A termelékenység növelése azonban még mindig nagy kihívás.
Az OBR előrejelzése szerint a munkaóránkénti termelékenység 2025 és 2029 között átlagosan 1,1%-kal növekedhet. Ha most már nulla a növekedés, akkor az Egyesült Királyság lemarad az USA, Németország vagy Franciaország mögött.
A brit kormány az új technológiákra, főleg az AI-re figyel, hogy csökkentse a költségeket. Ezt a változást most a magánszektor lassú növekedése segíti elő. Nem világos, hogy a megnövekedett munkába állási szám hogyan változtat ezen, különösen, ha sokan egészségügyi problémákkal küzdenek.
Kétségtelen, a helyzet nem jó.
