A pekingi raktár szélén, egy omladozó épületben dolgozik An Dawei. Ő használt konyhai eszközöket ad el. Ipari hűtőszekrényeket, sütőkemencéket és kisebb konyhai berendezéseket kínál. Ezek a termékek azon éttermekhez jutnak el, melyek a COVID utáni új reményből indultak el. A valóság azonban egyszerű: ma kevesebb ember étkezik kint, mert kevesebb pénzük van.
„Egy étterem megnyitása az átlagember számára kockázatos lépés” – mondja a 38 éves An. Minden eszköz mögött saját történet rejlik. Egykor nagy álmok indították az éttermi vállalkozásokat. Sok vállalkozó minden megtakarítását kockáztatta. Az árverseny most ráégett: az éttermek kávét adják 9,9 jüanért, négyfős menüt 99 jüanért. Ezek az árak lenyűgöző kedvezményt jelentettek.
A kínai kormány most igyekszik felrázni a hazai keresletet. Egy cél van: ellensúlyozni az amerikai vámok és az ingatlanválság hatásait. A helyzet rosszabbodott, mert februárban az infláció a legnagyobb csökkenést mutatta 2024 januárja óta. Ez pánikot kelt a defláció miatt. Tavaly An csapata havonta már 200 éttermet zárt be, ez 270%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. Most Kínában közel 3 millió étterem zárta be kapuit. Olyan nagyvárosokban, mint Peking, Sanghaj, Guangzhou és Shenzhen, a havi zárások akár 10–15%-ot is elérnek. Ez egy szomorú látvány.
Miközben éttermek csukódnak, An csapata dolgozik. Székeket, sütőket és egyéb eszközöket pakolnak össze, hogy elvigyék őket más célokra. 2024-ben a cég bevétele 20%-kal esett vissza. Az oka, hogy a kisebb kávézók és pékségek alacsony költségvetéssel indulnak.
Egy elhagyatott bevásárlóközpontban egy pékség vezetője üldögél. Ő havi 50 000 jüan bérleti díjról beszél. Úgy érzi, az emberek elvesztették a hitet a fogyasztásban. Bár környékükön jó minőségű pékáruk kaphatók, a vásárlók keveset költenek. „Az emberek keveset költenek. Ha mégis megérnek a pénzük, megtakarítanak, mert nem tudják, mikor jön a bér,” mondja a névtelen pékségvezető. Ez a helyzet nagyon furcsán hat.
Statisztikák mutatják, hogy egy étterem Kínában átlagosan 500 napot tart, Pekingben pedig akár egy év is lehet. A városi adatok azt is jelzik, hogy az éttermek nettó nyeresége 88%-kal csökkent 2024 első felében. Zhu Danpeng, a vendéglátóipari szakember így fogalmazza meg: „A középkategóriás vállalkozások sebezhetőbbek, mert nem kezelik jól a költségeiket.”
An szerint a helyzet nem fog javulni. A verseny annyira feszült, hogy az éttermek kénytelenek megszorítani a költségeiket. Mindenki megpróbálja csökkenteni a menük árát. Ez vonzza a vevőket, de a minőség romlik. „Ha az éttermek veszteséget szenvednek, a profit érdekében rosszabb alapanyagokat választanak,” mondta An. Így jön létre az új körforgás a piacon.
A kínai vendéglátás látványa nem örömteli, de a valóság rideg. A kormány most küzd az új problémák ellen, de a verseny már most érezhető. Sok kérdés van a jövőről. Ha a nagy cégek elbuknak, ki fogja segíteni a kisebbeket? Ez egy nehéz kérdés.
