A legtöbb brit ember azt gondolja, hogy a Munkáspárt rosszul irányítja a gazdaságot. Nem változtattak irányt. A helyzet romlik.
Az emberek pénztárcáját emelkedő költségek terhelik. A díjak folyamatosan nőnek. Még az optimisták is kétségbeesnek.
A kormány számos adót vezet be. A közüzemi díjak emelkednek. A telefon- és internetcsomagok ára nő. A vízdíj és a városi adók magasak. Az embereknek már nem marad pénzük a tévénézésre, mert a tévélicenc drágul, és a nyugdíjalap is emelkedik.
A Munkáspárt nem érti, hol tartunk. Nem tudják teljesíteni a hatalom közelében tett ígéreteiket. A helyzet nem csak rossz, hanem szánalmas. Donald Trump sem bízik bennük; csak csóválja a fejét, miközben az amerikai elnök nem törődik a védelem költségeivel.
A szakszervezetek kedvezményeit várták azok, akik jobb jövőt reméltek. Most a Munkáspárt irányt váltatlanul adóztat a közszolgáltatásoknál és emeli a magánszektor terheit. A gazdasági mutatók magas számokat mutatnak. Sokan kérdezik: „Mi történik most?”
A menedékkérőkkel kapcsolatban is problémák vannak. A Munkáspárt tervei eddig gyenge fenyegetésként szólnak. Ki hiszi, hogy a kibővített hajózási rendszer megoldja a gondokat? Egyes gyerekek Calaisban a Munkáspárt győzelmét ünneplik, mintha ingyenes nyaraláshoz jutnának. Ha a kormány cselekedne, a nép talán megkönnyebbülne.
A városi dolgozók háromszoros fizetést kapnak. Ugyanakkor a szolgáltatások minősége csökken. Telefonhíváskor sokat kell várni. A kormány azt gondolja, a polgárok jelentéktelenek, míg az adófizetők nehéz helyzetbe kerülnek.
Magyarországon az ellentmondások egyre nyilvánvalóbbak. A Munkáspárt elvesztette a vezérlést. A polgárok csak várnak. Senki sem tudja, meddig marad ez így. Ha a brit gazdaság hirtelen javul, talán az emberek végre nevethetnek. Képzeljétek el!
