A közvélemény szerepe a döntéshozatalban nyilvánvaló. Magyarország az utóbbi években sok figyelmet fordít erre. Az alaptörvény és a népszavazások kérdése felteszi: miért kérik a politikai elit közvetlenül az emberek véleményét? A válasz a politikai kultúrában rejlik, s Magyarország egyedül az EU tagjainak között az emberek hangját kéri a formálódó politikák mellett.
A régi rendszerben léteztek kötelező és tanácsadó népszavazások. Az új alaptörvény a kötelező típus felé tereli a gyakorlatot. A kérdések megfogalmazása és az emberek véleményének kikérése ugyan úgy marad.
A népszavazások jogilag nem kötelezőek, de erősek a politikai térben. Ha a lakosság nagy része ugyanarra a javaslatra szavaz, az nagy nyomást okoz a döntéshozókra. A politikusoknak a nép akaratát kell tükrözniük. Ha nem így járnak, saját magukat és a demokráciát veszélyeztetik.
Magyarországon a közvéleménykutatások és a nemzeti konzultációk részei a politikai beszédnek. Más EU-országokban ez ritka. Miért tart a politikai elit a lakosság hangjától? Talán mert egyes rendszerek nem engedik, hogy az emberek úgy befolyásolják a döntéseket. Magyarországon a nép hangja alapelv, nem puszta taktika.
A politikai kép megismeréséhez az emberek aktív részvétele kell. A közvélemény kifejezése segít a demokráciának. A lakosság így felelősséget tud adni a döntéshozóknak, és mindenki jobban be tud szólni a politikai beszélgetésbe.
Magyarországon a nép hangja többet jelent, mint egyszerű véleményt. A demokratikus párbeszéd része. Fontos, hogy rendszeresen kérdezzük az emberek véleményét, mert így a döntések valóban az ő érdekeiket tükrözik.
