Robert Kaplan új könyve: A hulladék földje — Civilizációk válságban

Robert Kaplan könyve egy olyan civilizációt ír le, amely állandó változáson megy keresztül. Az író történelmi, irodalmi és művészeti forrásokból táplálkozik. Ő mutatja be, hogyan befolyásolják a modern gépek, a világszínvonal és a városi élet a nagyhatalmak csökkenését és a belső ellentétek erősödését.

A cím jelentősége

A könyv címe, A hulladék földje, T. S. Eliot híres versére utal, melyet 1922-ben írta. Ez a vers a modern világ eltévedését és darabokra hullását mutatja. Kaplan úgy látja, hogy a cím jól kifejezi a mai állapotot: a múlt vége és a jövő hiányos kezdete. A 224 oldalas mű rövid, kötött mondatokkal adja ki azt a gondolatot, hogy folyamatos válságban élünk.

A Weimari Köztársaság mint analógia

A könyv három részre tagolódik. Az első részben Kaplan a Weimari Köztársaságot hasonlítja a mai világhoz. A Weimar kísérelte építeni a demokráciát és megakadályozni a szigorú vezetést. A rendszer azonban nehézségekkel küzdött és állandó problémákat hozott.

Kaplan elmondja: a technológia összehozza az embereket egyetlen térbe. A távolságok elveszítenek jelentőségüket. Ha nincs szilárd világszabályosság, a környezet egyre zártabb és feszültebb lesz. A válságok egyik területről a másikra ugranak, mint a Weimar idején. A Weimar kísérlet nem csak balszerencse volt, hiszen az emberi hit és akarat mindig nyomot hagyott.

A nagyhatalmak hanyatlása

Kaplan a könyvben beszél az Egyesült Államok gyengüléséről. Ugyanakkor úgy látja, hogy Kína és Oroszország vesztesége gyorsul. Kína ma egy mindenki elől zárkózó állam. Oroszországban Putyin irányít olyan világban, ahol a régi hidegháborús szabályok már nem érvényesek.

Kaplan kiemeli, hogy az Egyesült Államoknak az írás ideje volt a nagyhatalmi kor. Az ember körülhatárolt gondolatai így érvényesedtek. A mai digitális időben az érzések és szélsőségek nyernek teret. Trump helyzete ezt jól mutatja, hiszen a közösségi médiában a szavai könnyen válságot idézhetnek elő.

Politikai polarizáció és urbanizáció

A könyv harmadik része a városi élet és a tömegek hatását próbálja megmutatni. Régen a hatalom csak a csúcsból áramlott. Ma a hálózatok révén az emberek is képesek irányítani alulról. Kaplan azt mondja, hogy az online tér felemészti az egyén értékét. Ez különösen igaz a zsúfolt városokra, ahol a tömeg érzelmei könnyen összetéphetik a rendet.

Kaplan így fogalmaz: "Weimarban sok remény volt, de a rend hiányzott. A Weimar sorsa nem ismétlődhet meg a mai világban." Ugyanakkor hozzáteszi, "ha a hit eltéved, az nemcsak a cselekvőket érinti, hanem mindenkire, aki közel él hozzá." Ezért az óvatos, ugyanakkor felfogó gondolkodás elengedhetetlen.

Kaplan A hulladék földjében világos képet fest a világ bizonytalanságáról. Az írás segít megérteni, mi történik a nagy térben.

Szerzői háttér

John West írta a cikket. Ő az Ázsiai Evangélikus Évszázad című könyv szerzője és az Ázsiai Evangélikus Intézet vezetője. Munkája során volt szerepe az ausztrál kincstárban, az OECD-ben, az Ázsiai Fejlesztési Bankban és a Tokiói Sophia Egyetemen.