A migrációs helyzet változik folyamatosan.
2015 körüli válság idején milliók próbáltak Nyugat-Európába jutni.
Az EU tagjai – Brüsszel is – több lépéssel kezelik a helyzetet.
Például kötelező telepítési kvótát hoztak létre.
A magyar kormány erősen kritizálja a tervet.
Ők mondják, Brüsszel migráns csoportokat akar építeni Magyarországon.
Németországban a friss felmérés azt mutatja, hogy sok baloldali szavazó is támogatja a szigorítást.
A felmérés szerint 66% javasolja a határok zárását és az illegális bevándorlók visszaküldését.
Ez a szám azt mutatja, hogy a migráció témáján több párt álláspontjai találkoznak.
A német politikai térben nő a megosztottság.
A baloldal és a jobboldali CDU között feszültség van.
Friedrich Merz, a CDU vezetője, nyíltan kritizálja a baloldali nézeteket.
A vita nemcsak a politikában, hanem a társadalomban is konfliktust kelt.
Ausztria is aktívan foglalkozik a helyzettel.
A belügyminisztérium képviselői pakisztáni és afgán delegációkkal beszéltek a menekültek hazatelepítéséről.
A tárgyalások célja a jogi szabályok tisztázása és a kitoloncolások számának növelése.
Az osztrák hatóságok 2024 végéig 1200 menedékkérelmet utasítottak el, így igyekeznek az illegális bevándorlás ellen fellépni.
A jövő képe megosztott.
Egyes országok szigorítanak, mások inkább a befogadás felé mozognak.
Az afgán menekültekkel folytatott tárgyalás azt mutatja, hogy a nagy csoportok esetén a jogi és a társadalmi menet egyaránt számít.
Összességében a migráció alakulása összetett feladatot jelent.
Az országoknak össze kell hangolniuk a politikájukat, miközben a közvélemény változik a bevándorlók beépítésében.
