A 20. század végén nőtt meg az emberek várható élete. 1900-ban született babák csak 32 évet éltek. Fertőző betegségek uralkodtak, míg a rák, a demencia és a szívproblémák még messze nem voltak a hétköznapok középpontjában. 2021-ben született gyermekek élete mostanra 71 év körül alakul. Ünnepelhetjük ezt a változást!
Miközben nő az átlagos életkor, a gyermekek száma csökken. 1950-ben egy nő közel öt gyermeket hozott világra, manapság pedig alig több mint két gyermeket. Ez elég lenne egy stabil népességhez, de ha a fiatal generációk száma csökken, a munkaerő is ritkulhat. Az idősek számának növekedése megterhelheti a nyugdíjrendszert, a kórházi szolgáltatásokat és a napi árakat.
A közegészségügyi változások a 20. században lehetővé tették az évek sorozatos növekedését. A mai kutatások azt mutatják, hogy az elmúlt 70 év tapasztalatai befolyásolják a következő időszakot. Az emberek 90 évig elérhetik az életkort, azonban ezt számos betegség kíséri – nem kedvező hír.
A döntéshozók már számolnak a jövővel. Ha az idősek aránya növekedik, miközben a fiatalok száma csökken, az országok gazdaságát komoly nehézségek érik. Egyes becslések szerint 2050-re az OECD-tagokban az egy főre jutó termelés akár nyolc százalékkal is csökkenhet. Erre sokan összetett megoldásokon gondolkoznak.
Még soha nem látott változás állt be életvárakozásunkban. Az öregedés már mindennapos jelenség lett. Most az a kérdés, hogyan őrizhetjük meg a testünk jó állapotát, hogy ne csak sokáig, hanem egészségesen és aktívan élhessünk. Bár több esztendőnk is bővül, a fiataloknak is biztosítani kell, hogy nyugodtabb, boldogabb éveik legyenek.
Malthus már 1798-ban figyelmeztetett, hogy ha túlnépesedés következik be, az súlyos bajhoz vezet. Régebben az élelmiszer és a mezőgazdasági megoldások jelentettek nehézséget, ma pedig a Föld több mint 8 milliárd lakost képes eltartani – ehhez azonban új ötletekre és változtatásokra van szükség.
Napjainkban már nem csak a haláleset elleni küzdelem számít. Az egészségünk megőrzése is komoly cél lett. Olyan időszakban születtünk, amikor már a krónikus betegségek is megjelentek, ezért a betegség elleni harcon túl a jó állapot fenntartása vált elengedhetetlenné. A tudomány folyamatosan halad előre, a gerontológia egyre nagyobb figyelmet kap. Elképzelhetjük, milyen hosszú és egészséges lehet az életünk.
Ha sikerül megőriznünk az egészséget, a gazdaságnak is jobb esélye lehet a fejlődésre. Az állami nyugdíjkorhatár növekedése számos országban aggodalomra ad okot. Ha sokan érnek el nyugdíjkorhatárt, miközben kevesebben dolgoznak, ez nem ideális helyzet. Sokan inkább tovább dolgoznának, mintsem csak a nyugdíjra várnának. Végső soron, mi értelme van egy hosszú életnek, ha az egészség és az öröm elveszik?
A legfontosabb üzenet az, hogy a következő generációnak más célokat kell kitűznie az öregedés idején. Az életnek nem csak hossznak, de tartalommal telinek is kell lennie. Miért ne tanulnánk meg most azt, ami segít még egészségesebben és boldogabban élni? Időnk van erre, sőt, ennek megtanulása mindenki javára válik.
