Koszovó nemrég parlamenti választásokat tartott. Ezek a választások befolyásolják a közeli politikai életet. Albin Kurti vezet, és pártja támogatottsága a felmérések szerint a legmagasabb. Ugyanakkor a párt népszerűsége most csökkent. Elemzők szerint a külföldi szankciók, melyeket az Európai Unió és az Egyesült Államok indítottak, állnak a csökkenés mögött. Ezek a szankciók Szerbiával és a helyi szerb kisebbséggel fennálló kapcsolatok rendezését célozzák.
Kurti kampánya során a jövőről és az ország fejlődéséről beszélt. A fő kérdés, hogy a párt képes-e önálló kormányt hozni. A parlament tagjai között a kisebbségek számára fenntartott 20 hely van. Ebben a helyek felét a szerb közösség tölti be. A szerb képviselők mondták, hogy ha a párt ismét többséget szerez, nem várnak változást a jogaikban.
A függetlenség óta Szerbia nem ismeri Koszovót. A 8 millió lakos között több mint 100 ezer szerb él, főleg Észak-Koszovóban. Nemrég az etnikai feszültség nőtt az albánok és szerbek között. Kurti kormánya bezárta a szerb intézményeket, illetve megtiltotta a szerb dinár használatát. Ez sok nehézséget okoz a szerb lakosoknak.
A választások előtti események feszültséget keltettek. A helyi szerb közösség bojkottálta a polgármester-választásokat. Így több albán polgármester került hatalomra az üresedett posztokon. A kormány döntése zavargásokat okozott, és ez növelte a közösségek közti feszültséget.
A választások napján 7 órakor nyitották a szavazóhelyeket. A szavazás jól indult, bár néhány helyen késések voltak, mert a felügyelő biztosok lassan érkeztek. Az első adatok szerint a részvétel 8,58% volt. Rendőrök és EU-s megfigyelők tartották a szavazást nyugalomban.
E választások nagy jelentőséggel bírnak Koszovó jövője szempontjából. A polgárok döntései alakítják az ország politikai életét, befolyásolják a helyi kapcsolatok alakulását és a nemzetközi elismerést. A következő hetekben és hónapokban valószínűleg új feszültségek és politikai változások várhatók, melyek nemcsak Koszovóra, hanem az egész régióra hatással lesznek.
