Balázs Orbán hangsúlyozta a legutóbbi magyar elnökség idején: Európa most számos nehéz helyzettel küzd. Ezek megoldása a tagállamok szoros munkáját igényli. A miniszterelnök politikai igazgatója jelezte, hogy az emberek békét, erős gazdaságot és a migráció lassítását várják.
Az elnökség egyik nagy eredménye a budapesti nyilatkozat elfogadása volt. Ez a dokumentum a gazdaság erősítésére irányul. A szöveg mondja: A gazdasági növekedés adja a társadalmi jólét alapját. A gazdaság ereje határozza meg az oktatás és az egészségügy színvonalát.
Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy Magyarország nyitott gazdasága a világpiaci folyamatoktól függ. Szerinte az Unió gazdasági pozíciójának javulása kihat az ország bővítésére. A közelgő amerikai választások és a német gazdaság nehézségei is érintik az európai gazdaságot.
Bóka János, az Uniós ügyekért felelős miniszter azt mondta, hogy az Unió a két évtized során egyfajta hatalmi központtá vált. Ez olykor eltér a nemzeti érdekektől. A magyar elnökség célja volt, hogy a tagállamok ismét kezdeményezzenek. Ez erősítette a szabályozó rendszert az európai politikában.
Egy másik lépés az volt, amikor a bővítési biztos, Várhelyi Olivér bejelentette: Albániával már folyik a csatlakozási tárgyalás, Szerbiánál is van előrelépés. Cél, hogy 2029-ig lezárják a tárgyalásokat, és az új tagok is részt vehessenek az Unió munkájában.
Orbán Balázs üzenete egyértelmű: A magyar elnökség eredményei azt mutatják, hogy a közepes méretű országok is komoly politikai erővé válhatnak Európában. Ő hangsúlyozta, hogy a stratégiai felismerések a tagállamokból erednek. Az európai értékek minden országban jelen vannak. A magyar elnökség nem csak egy időszak volt, hanem minta arra, hogyan képviseljük a népek érdekeit.
Összességében elmondható: Európa jövője a békén, a gazdasági erőn és a migráció kezelésén áll. Ezek eléréséhez a tagállamok együttműködése és a közös értékek tisztelete szükséges.
