Kemény Ferenc: A Magyar Olimpiai Mozgalom Szülőatyja
Kemény Ferenc neve örökre megörökítve áll az athéni Panathinaiko Stadion márványtábláján. Azonban, még míg élt, volt időszak, amikor igyekezett elfeledni kapcsolatait az olimpiai eszmével, holott nélküle aligha tartanánk ott, ahol ma tartunk a modern olimpiák történetében. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) alapítójaként Kemény Ferenc olyan személyiség volt, aki törekvéseivel Budapestet is az újkori olimpiai játékok színhelyévé kívánta tenni.
Az Életmű Nyomában
November 21-én nyolcvan éve távozott az élők sorából Kemény Ferenc és felesége, Schäffer Jolán. Haláluk pontos körülményei, amelyek önkezűségükre utalnak, máig tisztázatlanok, de bizonyos, hogy a deportálás és a várható embertelenség elől menekültek. Az ő emlékük előtt tisztelegve egy botlatókövet helyeztek el utolsó lakóhelyük előtt, amely visszaidézi tragikus sorsukat.
A Kárpit Felemelkedése: A Magyar Olimpiai Mozgalom Kezdetei
Kemény Ferenc, aki 1860. július 17-én született Nagybecskereken, a vajdasági bőrkereskedő fiaként nőtt fel, majd Budapesten, Stuttgartban és Párizsban tanulmányozta az irodalmat és a tudományokat. Tanári karrierje alatt aktívan részt vett a testi nevelés és a sport népszerűsítésében, valamint külföldi szakcikkeket is publikált. 1894. december 21-én, harmincnégy éves korában, a NOB egyik alapító tagjaként kezdte el formálni az olimpiai mozgalom jövőjét.
Kemény 1894 júniusában, Coubertin báró által szervezett nemzetközi kongresszuson is részt vett, ahol az újkori olimpiai játékok újjáélesztését tűzték ki célul. Az eseményt követően a NOB alapító tagja lett, ezáltal egyedülálló lehetőséghez jutott, hogy részt vegyen a modern olimpiai mozgalom kezdeti lépéseinél.
A Magyarországra Útmutató Terv
Kemény Ferenc jelentős szerepet játszott abban is, hogy Budapestet a lehetséges helyszínek közé terelje az első újkori olimpiai játékok megrendezéséért. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi Levéltárban fennmaradt dokumentumokból kiderül, hogy Kemény értesült a gyenge athéni esemény előkészületeiről, és úgy vélte, hogy hazánk méltó házigazdája lehetne az eseménynek.
Bár a minisztérium nem támogatta a kezdeményezését, a Magyar Olimpiai Bizottság (jogelődje az Olimpiai Játékokat Előkészítő Bizottság) 1895. december 19-én megalakult, és Kemény főtitkári tisztséget kapott.
Képessége és Elkötelezettsége
Kemény szoros kapcsolatban állt Pierre de Coubertin báróval, aki a modern olimpiai mozgalom megalapítója volt. Barátságuk cselekvő és produktív volt; Coubertin a magyar pedagógust a NOB válságkezelése során is segítségül hívta, amikor Athén anyagi támogatásának kérdése merült fel.
Kemény Ferenc részt vett az 1896-os athéni olimpián, ahol a küldöttség vezetőjeként képviselte hazánkat. Munkájának elismeréseként a játékok során döntő testület, az úgynevezett „ötös bizottság” tagja lett.
Egy Élet Tragikus Lezárása
Annak ellenére, hogy Kemény Ferenc tíz éven át aktívan részt vett az olimpiai mozgalomban, 1907-ben kilépett a nemzetközi munkából, részben a nemzetközi versenyek körüli viták miatt. Csalódása abban, hogy az álma szertefoszlott, sosem oldódott fel, így később sem tüntette fel tevékenységét az olimpiai mozgalomban életrajzaiban.
Élete végéig távol maradt az ötkarikás mozgalomtól, mígnem tragikus halálával megtörtént az elkerülhetetlenség. Kemény Ferenc rendkívüli hozzájárulása és elkötelezettsége pedig örökre emlékezetes marad a magyar olimpiai mozgalom történetében.
Összegzés
Kemény Ferenc tanári és olimpiai munkássága figyelemre méltó példája a fáradhatatlan emberi törekvésnek. Halála után, neve a Panathinaiko Stadion falain, és a magyar olimpiai mozgalom örökségében él tovább, emlékezve arra, hogy a sport eszméje mindig összeköti az embereket.
[Permalink: kemény-ferenc-a-magyar-olimpiai-mozgalom-szuloatya]
