Kína új internettechnológiai tesztsatelitákat indított a Hosszú Március 2D rakétával
HELSINKI – Kína április 1-jén hajnalban indította a legújabb rakétáját. A rakéta neve Hosszú Március 2D. Ez a rakéta a Gobi-sivatagban lévő Jiuquan Űrindító Központból indult. A rakéta éjfélkor lépett az égbe. A rakományból szorosan kapcsolódó szigetelőlapok hullottak a földre.
A Shanghai Űrhajózási Technológiai Intézet jelentette a sikeres indítást. A rakéta tartalma egy internettechnológiai tesztsatelit. A tesztsatelit fő feladata, hogy mérje a műholdas szélessávú szolgáltatást telefonos felhasználóknak. Egyidejűleg vizsgálja a földi és űrháló közvetlen kapcsolatát. Az Intézet minden apró részletet letartóztatott, de nem tett közzé több képet.
Műholdak és Felhasználás
Helyi ipari források szerint a Kommunikációs Rádiókezelő Hivatal jelentette, hogy a rakéta négy tesztsatelitet vitt fel. Ezeknek azonosítója 0001-től 0004-ig tart. Az egyik sáv a Ka-frekvenciát hordozza, más sávok is részt vesznek. Két műholdgyártó – a Changguang Műholdas Technológia és a Galaxy Space – egy-egy egységet biztosított. Közölték a műholdak rövid funkcióleírását, de nem adottak meg egyéb részletek.
A Műholdas Internet Program
Ez a küldetés a hatodik internettechnológiai teszt. Előző küldetés július elején indult, és azt a Hosszú Március 2C rakéta vitte fel. Korábbi küldetéseken minden rakéta 1-3 műholdat szállított. Az illetékes hatóságok szűk leírásokat adtak, a képek is hiányoznak. Több műhold fejlesztését a Kína Űrtechnológiai Akadémia végezte.
Kína két alacsony Föld körüli megakonstellációval dolgozik, a Guowang-gal és a Qianfan (Ezer Vitorla) projekt keretében. A tesztküldetések folytatódnak, s ezek akár kapcsolódhatnak a nagy léptékű rendszerekhez, vagy az új műholdak először mutatják be új rendszereket. A vizsgálatokra új hajtóművek, energiaforrások, hőkezelést végző rendszerek és fázisban vezérelt antennák jellemzők.
Kína 2024-ben három magas orbitális internet műholdat indít. Ezek a műholdak geostacionárius pályán működnek. A felhasználási módjukról keveset tudunk, s ez kérdéseket vet fel a katonai illetve kettős célú alkalmazásokról.
Kínai Űrkommunikációs Fejlesztések
A legutóbbi indítás bővíti Kína űrinfrastruktúráját. A cél az, hogy az ország önállóan tudjon hozzáférni az űrbeli internethez. 2020-ban a kormány a műholdas internetet sorolta az új rendszerek közé.
A projektek között szerepel a Guowang és a Qianfan, melyek alacsony Föld körül keringenek. Emellett a ChinaSat és az Apstar műholdak geostacionárius pályán működnek. Kína egy olyan űr rendszert készít, ami összeköti a kommunikációs, navigációs, pozicionáló és távoli érzékelési funkciókat.
2025-ös Indítási Előrehaladás
A legutóbbi küldetés Kína 17. orbitális indítása 2025-ben. Március 29-én a TJS-16 műholdat emelték fel egy Hosszú Március 7A rakétával. Az ország célja 2025-ben 100 vagy annál több indítást megvalósítani. Ehhez nő a kereskedelmi aktivitás, és az új rakéták egyre több példányban készülnek. Több közepes teherbírású és esetleg újrahasználható rakéta várható a közeljövőben.
A rendszeres küldetések közt szerepel a Shenzhou-20 és a Shenzhou-21 emberes űrhajóállomáshoz szálló feladatok végrehajtása. A Tianwen-2 küldetés, mely földi aszteroida mintát szállít vissza, szintén folyamatban van. Ezt a küldetést a Hosszú Március 3B rakéta kezdi Xichangból, várhatóan májusban.
