Az AI-szabályozás újabb vitája: Kampányok az alkotók jogainak védelméért

A brit kormány az utóbbi napokban egy új jogi javaslatot terjesztett elő, amely jelentős aggodalmakat ébresztett az alkotói közösségben. A javasolt változtatás lehetővé tenné, hogy a mesterséges intelligencia (AI) cégek szabadon használhassák az alkotók jogvédett műveit algoritmusaik képzésére, ha az érintett alkotók nem kérik az opt-out lehetőséget.

Az alkotók hangja

A jogi javaslat kedden történt közzététele óta számos könyvkiadó és alkotó fejezte ki nemtetszését. Az Egyesült Királyságban működő könyvkiadók egy csoportja azt nyilatkozta, hogy a javaslat „teljesen nem tesztelt és nem bizonyított”, míg Beeban Kidron, a jogvédelmi kampányok híve, mély csalódásának adott hangot. Kidron kijelentette: „A kormány a brit kreatív szektor, amely évi 126 milliárd fontot termel, kreativitását és megélhetését kívánja átadni a technológiai cégeknek”.

A javasolt módosítások célja, hogy megoldják a konfliktust az AI cégek és a kreatív szakemberek között. Sir Paul McCartney is figyelmeztetett, hogy az új technológia „akár teljesen át is veheti” az irányítást, ha nem lépnek életbe új szabályozási intézkedések. Eközben a kormány hangsúlyozta, hogy a jogi bizonytalanság gátolja a befektetéseket és az AI technológia elterjedését.

Generatív AI és a felelősség

Keddi nyilatkozatukban hírportálok jelezték, hogy a javasolt rendszer lehetőséget adna a generatív AI cégeknek arra, hogy „kikerüljék a felelősségeiket”. Kidron továbbá megjegyezte: „A kormánynak figyelembe kell vennie, hogy az alkotók jogait nem szabad lemondani úgy, hogy az a legnagyobb jogtulajdonosokat segíti, míg a kisebb alkotók továbbra is védtelenek maradnak”.

A javaslat értelmében a technológiai vállalatok, mint például a Google és az OpenAI, hozzáférhetnének a jogvédett tartalmakhoz az AI modellek képzésére. A javaslat emellett lehetőséget ad arra, hogy a szerzők, művészek és zeneszerzők „fenntartsák a jogaikat”, ami azt jelenti, hogy kizárhatják munkáikat az AI képzési folyamatból.

Az állami válaszok

Chris Bryant adatvédelmi miniszter a javaslatot „kölcsönösen előnyös” megoldásnak nevezte a két felet megbékélni próbáló helyzetben. Szerinte a javasolt szabályozás nagyobb kontrollt biztosít az alkotók és jogtulajdonosok számára, ezt pedig a tartalom licenszelésének növekedésével kívánják elérni, amely új bevételi forrást jelenthet az alkotók számára.

Ugyanakkor a kreatív szakemberek féltik, hogy egy esetleges jogfenntartási mechanizmus, amely lehetővé teszi számukra, hogy licenszeljék kreatív munkáikat az AI képzéséhez, valószínűleg csak a legnagyobb jogtulajdonosoknak kedvezne. Dan Conway, a Kiadók Szövetségének vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy „a javasolt új jogi kivétel mögött nincs objektív indoklás”.

Celebrities és jogi kérdések

A konzultáció részeként a kormány arra is keresi a választ, hogy szükség van-e egy, az Egyesült Államokban található „személyiségjogra”, mely védelmet nyújtana a hírességeknek az AI általi engedély nélküli hang- vagy képmás használattal szemben. Az ügy kiemelkedő példája Scarlett Johansson esete, amikor az OpenAI egy hangasszisztenst mutatott be, amely meglepően hasonlított Johansson sajátos hangzására.

A téma körüli diskurzus folytatódik, a konzultáció célja, hogy egyértelműbbé tegye a jogi kereteket és azok alkalmazásának módját a mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatban. A brit kreatív közösség és a kormány közötti tárgyalások jövője továbbra is bizonytalan, de a jogi szabályozás sürgetése mellett a kreatív szakemberek hangja is egyre erősebben hallatszik.