A brit bulvár médiáról és a Brexit referendumra gyakorolt hatásáról

Bevezetés

Kathryn Simpson és Nick Startin nemrégiben publikált tanulmánya a brit bulvár sajtó Brexit-referendumra gyakorolt hatását elemzi, különös figyelmet fordítva az öt brit napi bulvárlap címlapjaira a referendum utolsó szakaszában. A tanulmány rávilágít arra, hogy a bulvárlapok szerepe jelentős volt a közvélemény formálásában, és kérdéseket vet fel a média hatásáról a referendum eredményére.

A Brexit és a média kapcsolata

Hét évvel az Egyesült Királyság EU-tagságáról szóló népszavazás után sok kutatás próbálja megmagyarázni a 2016-os Brexit szavazást. Az írók egy része a brit EU-hoz fűződő történelmi kapcsolatokat emeli ki, míg mások az EU reformprogramjának hiányára, illetve a választási kampányra fókuszálnak. A brit média szerepe is középpontba került, de a kérdés, hogy mennyire alakította a bulvársajtó a közvéleményt a referendum ideje alatt, továbbra is megválaszolatlan.

A bulvársaftoB „kemény” euroszkepticizmusa régóta elterjedt az Egyesült Királyságban. Olyan neves lapok, mint a The Sun, a Daily Mail és a Daily Express világszerte ismertek negatív kampányolásukról, amely a nemzeti érdekek ellen filozófiájukra épül. Ezek a lapok és a hírek, mint például a The Sun legendás „Up Yours Delors” című címlapja, mára ikonikussá váltak a brit euroszkeptikusok körében.

A kutatás fókusza és eredményei

A kutatás keretében a szerzők az EU-referendum kampányának végső szakaszát vizsgálták, kiemelve az öt brit napi bulvárlap – The Sun, Daily Mail, Daily Mirror, Daily Express és Daily Star – címlapjait, összesen 25 ügyet a referendumot megelőzően. Ezt az időszakot választották, mivel a kampány „kritikus” szakaszának tekinthető, és egybeesett azzal a hivatalos „purdah” időszakkal, amely során tilos volt hivatalos információkat közzétenni a referendumot megelőző négy hétben.

A kutatások azt mutatták, hogy az imigrációval kapcsolatos híradások száma a kampány során több mint háromszorosára nőtt, különösen a referendum előtti utolsó hónapban. A brit bulvárlapok fokozatosan az imigráció témájára összpontosítottak, ezzel formálva euroszkeptikus narratívájukat és beállítva a kampány témáit.

Az eredmények szerint a Brexit-támogató bulvárlapok olvasótábora, köztük a The Sun, Daily Mail és Daily Express, közel négy milliós olvasótáborral rendelkezett, míg a maradáspárti Daily Mirror csupán 809,147 olvasóval bír, ami négy az egyhez arányban tükrözi a támogatottsági különbséget.

A referendum során tapasztalt mediahatások

A bulvárlapok elemzése világosan illusztrálja, hogy a Brexit-et támogató három bulvárlap sokkal nagyobb arányban foglalkozott a Brexittel, mint a maradáspárti Daily Mirror vagy a semleges Daily Star. A három Brexit-párti bulvárlap a referendum előtti 25 kiadásukban 48 címlapot szentelt a Brexitre, szemben a maradáspárti hírekkel, amelyek csupán hét címlapot tettek közzé.

Különös figyelmet érdemel, hogy a Brexit-párti bulvárlapok címlapjai közül 27 kifejezetten (vagy közvetve) az imigrációval foglalkozott. Ezzel szemben a Daily Mirror csak a kampány utolsó három napjában kezdett el figyelembe venni az EU-tagság támogatására vonatkozó címlapokat.

Záró gondolatok

A felmérések szerint a Brexit-referendum napján, az IPSOS Mori Issues index felmérés alapján a közvélemény imigrációval kapcsolatos aggodalma 48%-ra emelkedett, ami 10%-os növekedés a májusi indexhez képest. Az aggodalom különösen magas volt a konzervatív szavazók, az idősebb választók és a C2 társadalmi osztályba tartozók körében, akik a brit bulvár sajtó fő olvasói táborát alkotják.

Bár a kutatók tisztában vannak a következtetéseik korlátaival, kutatásaik megerősítik, hogy a bulvár média cselekvésének megvalósuló, anti-imigrációs „bombázó megközelítése” jelentős hatással volt a bulvárlapok olvasóira. A kampány végső szakaszában, amikor a választók egyharmada a választásuk irányát az utolsó pillanatokban döntötte el, ez a polarizált keretezés bizonyosan befolyásolta a szavazási eredményeket.

A kutatásokat Dr. Kathryn Simpson, a Keele Egyetem politikai és gazdasági tanszékének társult professzora, valamint Dr. Nick Startin, a Római John Cabot Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakának társult professzora írta.

A cikk a „Tabloid Tales: how the British Press Shaped the Brexit Vote” című írás alapján készült, amely az International Journal of Common Market Studies című folyóiratban jelent meg.