Polarizáció. Gazdagok és szegények két úton járnak. Miért? A világ feszültséggel teli. A kutatások ezt mutatják.
Egy új tanulmány szerint a szegényebb országok – Etiópia, Mianmar, Guatemala, Zimbabwe – erősebb nézetkülönbségeket mutatnak. Az emberek itt gyakran szakadnak meg a gazdaságról, a nemek közötti egyenlőségről és a bevándorlásról. Gazdag országokban a veszekedés a társadalmi normákban áll meg.
Sokan mondják, hogy szegényebb helyeken több a lázadás. Kevesebb pénz van, így több a nézeteltérés. A húszas-harmincas kommunista forradalmak nem gazdag országokban kezdődtek. Gazdasági megosztottság esetén a társadalom feszültebb lesz.
Franciaországban, Németországban és az Egyesült Államokban az emberek megosztva élnek a társadalmi normákról alkotott véleményükben. Itt a liberálisok és a konzervatívok egymás ellen mérik fel magukat. A kulturális csaták már nem csak a képernyőn zajlanak.
A szegényebb országok lakói általában konzervatívak. Az abortuszt elfogadni nem szokták, a válás is tabu. A véleményeltérésnek kevés terük van. Ezzel szemben a gazdagabb helyeken az eltérő nézetek bátran ütköznek.
A tanulmány megmutatott egy kapcsolatot az oktatás és a gazdasági attitűdök között. Az alacsony iskolai végzettségű emberek az állami újraosztás mellett állnak. A jobb iskolázottságúak kevésbé támaszkodnak erre. Gazdagországokban a magas képzettségűek inkább a szabad gondolkodás mellett remegnek. A szegényebb országokban a gazdaság osztja meg az embereket.
Egy 2021-es kutatás azt találta, hogy nagy jövedelmi különbségek mellett a polarizáció is erősebb. A nagy egyenlőtlenség a megosztottság útján jár.
Néhány kutató szerint ahogy nő a gazdagság, a társadalmi normákról folytatott veszekedések csökkennek. Az elmélet szerint a nyugati országok szabadabbá válnak. Mégis, a világ kríziseket tartogat, így a nézeteltérés hosszú távon fennmarad.
Ha nyugaton élsz, készülj: a kulturális csaták még folytatódnak. Az egység még nem érkezett meg.
