A környezetbarát megoldások iránti vágy és az ősi tudás egybefonódik Baguio városában. Itt az Ibaloy közösség él egy saját körforgó rendszerben. A helyiek – főleg a Barangay Happy Hallow lakói – szoros kapcsolatban élnek a természetes forrásokkal. A taro, vagy ahogy ők mondják: "ava", nem csupán egy zöldség. Valójában minden része ehető. Az őszi ételek, például a taro zöldségleves vagy a "pising" – ami taro száraiból és húsból készül –, segítenek abban, hogy semmi se vesszen kárba. Ki ne örülne egy jó ételnek egy túra után?
Rosella Camte Bahni dolgozik a városi kormány kulturális térképezési programjában. Ő állítja, hogy a taro finom és gyógyhatású is. Segít az asztmán, a hasmenésen és a bőrproblémákon. A Happy Hallow lakói más helyi növényekkel is dolgoznak, mint a "talangkarew" (tigris fű), a cassava, a kukorica és a kis rizsföldek. Így Baguio városa a fenntarthatóság útján halad.
A városvezetés látja a zöld gazdaság előnyeit. Tavaly Benjamin Magalong polgármester lecserélte a hulladék-energiás megoldásokat. Azt mondta, hogy a körforgó rendszer működik. A "Pansanopen" program a közös erőfeszítést fejezi ki, és a helyi hagyomány szellemében mutat példát.
Az Ibaloy tagok évek óta élnek zöld módon. Ők hiszik, hogy a természet szent. Vicky Makay, egy helyi idős asszony, mondta, hogy a természet védelme egész életük során fontos marad. Az "aya ayu" filozófia azt jelenti, hogy nem pazarolnak semmit. Azok, akik friss levegőben és zöld hagyományok szerint élnek, nem csak beszélnek a fenntarthatóságról – ők így is élnek.
A tudományos és hagyományos tudás összevonásával jobb megoldások születhetnek. Lehet, hogy nehéz figyelembe venni a modern módszereket és az ősi útmutatást egyszerre, de az emberek egyre jobban érdeklődnek a fenntarthatóság iránt. Baguio-iak nem csak az Ibaloy tudást alkalmazzák, hanem nyitottak a jövő láttára is.
Szerintem megfordult a világ; talán csak Baguio-ban élnek az emberek igazán jól – és nem csupán nézik a változásokat a tévében!
