Ruszin-Szendi Romulusz sokak figyelmét keltette mostanában. Volt vezérkari főnök szenvedett egy kényes helyzetet. Esemény nem csupán hír volt. Kérdések merültek fel a felelősséggel, a szólásszabadsággal és az átláthatósággal kapcsolatban.
Egy tiszapárti eseményen Romulusz nem szólt. Kollégánk kérdéseket tett fel egy közelmúltbeli cselekvésről. Beszélgetés rövid maradt. Ő nem válaszolt, hanem kifogást keresett. A csend sokat mondott. Az esemény azt mutatja, milyen közel tartják egymáshoz a témához kapcsolódó szavak.
A jelenet azt mutatja, hogy bizonyos közéleti személyek nem vállalják a felelősséget, amikor a személyes ügyeik kerülnek előtérbe. A közpénzek felhasználásával kapcsolatos kérdések jogosak voltak. A csend, mely Romulusz távozása után maradt, fokozta a közönség kétségeit.
Csend néha tudatos választás. Romulusz esetében ez azt jelezte, hogy egyes politikusok a magánéletet tartják fontosnak. Ők nem osztanak meg minden részletet a nyilvánossággal. Amikor elmarad a szó, a csend beszél. Ez sok kérdést hagy maga után.
Az eset jól mutatja a párbeszéd alakulását a politikában. Az emberek nem mindig kapnak választ, mégis a csend üzenetként szolgál. A történések alapot adnak a kritikának, és a politikai tér folyamatosan változik. A jövőben a vezetőknek több nyitottságra és átláthatóságra lesz szükségük, hogy szóljanak azoknak a kérdéseknek, amelyek őket kényelmetlen helyzetbe hozzák.
