Brüsszel most dönt. Közeljövőben dől el a szankció hosszabbítása. A tagállamok fő feladata, hogy egyértelmű választ adjanak. A magyar kormány azt mondja, hogy új utat kell keríteni. Három év alatt 7500 milliárd forint kár érte az országot.
A szankciók célja nyomást gyakorolni az orosz gazdaságra, hogy a háborút megállítsák. C. Tamás Zoltán, az energiapolitikai tanácsadó jelzi: a stratégia nem mutat jó eredményt. Orosz gazdaság állapota maradt, míg az EU versenyképessége csorbát szenvedett.
Január 31-én lejárják a szabályokat. Az EU tagjainak egységre van szüksége a döntéshez. Sok ország, így Magyarország, kifejezi gazdasági veszteségét. Nyugat-Európa ezzel szemben más forrásból szerzi az orosz energiahordozót.
A közvélemény is figyeli a helyzetet. Az EU szankciókat állít be, ugyanakkor Franciaország, Belgium és Spanyolország is nagy mennyiségű orosz LNG-gázt vásárol. Ez kétféle mércét hoz létre: hogyan lehet másokat kritizálni, ha maguk is orosz energiával dolgoznak?
Orbán Viktor, a miniszterelnök, kijelenti: az orosz elleni szabályok eddig hatalmas károkat okoztak Magyarországnak. Az energiaárak is emelkedtek. A szerb kormánnyal tervezett gázutak megnyitása új belső energiakérdéseket teremt.
Összefoglalva, a brüsszeli döntés politikai és gazdasági következményekkel jár. Az elkövetkező napokban derül ki, hogy az EU képes-e egyhangúan fellépni, s milyen hatása lesz ez az energiaellátásra.
